Schönstatti lánytábor 9-13 éves korúaknak, 2019. július 21-25.

Csodálatos élményben volt részünk abban a négynapos táborban, amelyben önkéntesként vettünk részt, hogy segítsünk a szervezőknek, Bukovics Erika-Mária nővérnek és Horváth Beáta-Mária nővérnek. A tábor mottója „Jól csak a szívével lát az ember, ami lényeges a szemnek láthatatlan”, amely Saint Exupéry „A kis herceg“ című művének egyik főbb gondolata. Nagyon szép ebben a táborban, hogy a 20 résztvevő Románia különböző területeiről érkezett: Temesvárról, Krasznáról, Aradról és Szatmár megyéből, Túrterebesről, mégis már az első nap, mikor a lányok beléptek a temesvári Marienheim ifjúsági ház ajtaján, érezhető volt, hogy nagyon jó barátságok fognak szövődni. Az első nap programjában főként az ismerkedés szerepelt és nem csak egymást ismertük meg, hanem színre lépett maga a kis herceg is a barátjával, akiket mi magunk alakítottunk. A tábor lényege, hogy jobban megismerjük egymást, hogy közelebb kerüljünk Szűz Máriához és elmélyítsük a hitünket, ezért a mindennapok része volt a szentmise, amelyet zsúfolt teendőik mellett időt szakítva ránk Szilvágyi Zsolt atya és Kapor János atya mutatott be. A csoportórák színesebbé tételének érdekében minden csoportóra előtt bemutatásra került „A kis herceg“ című műből egy- egy jelenet, bevezetve a napi témát. A csoportórák lényege, hogy az adott témát jobban megértsük, a bennünk felmerülő kérdéseinkre választ kapjunk és ezáltal tanulságot vonjunk le ezekből. A lányok megmutathatták kreativitásukat és kézügyességüket. A tábor programjai között szerepelt a vizeslufi csata, amelyet a táborlakók a legjobban élveztek, a moziest, amikor megnéztük a „Sarah a kis hercegnő“ című filmet, mely lényegre törő tartalmával megragadta a lányokat, és az állatkerti séta, amelynek része volt egy hosszú és fárasztó gyaloglás, de ez kifizetődött, hiszen az állatok nagyon lenyűgözték őket. Az itt eltöltött napok fénypontja az volt, mikor hat lány ünnepélyes szertartás alatt megkötötte a szeretetszövetséget a Szűzanyával, ezáltal a barátnőivé váltak és teljesen rábízták magukat. A színesest alkalmából mindenki egyedi produkcióval készült, volt aki táncolt, verset szavalt vagy költött, míg mások inkább színdarabot adtak elő. Az utolsó nap programjában a kiértékelés szerepelt, ahol elmondhattuk véleményünket a táborról.
A válaszok eléggé egyöntetűek voltak. Többektől kaptuk ezt a választ, idézem:
„Lehetne hosszabb a tábor”, „Nagyon sok új barátot szereztem”…
Örültünk, hogy mindenki ilyen nyitott és segítőkész volt. Nekünk, önkénteseknek, nagyon tartalmas és élménydús volt ez a pár nap. Bár néha fárasztó, de mindez kifizetődött, mikor láttuk a lányok odaadását, kedvességét, vidámságát és kitartását. Nagyon sokat tanultunk a táborban, amiket a mindennapokba tovább vihetünk, sok új barátnőt szereztünk és örültünk, hogy mi is részesei lehettünk a lányok boldog pillanatainak.

Molnár Vanessza és Molnár Szabina (önkéntesek)