A vallásszabadságot XIV. Leó pápa „minden igazságos társadalom sarokkövének” nevezte. A „Szükséget szenvedő Egyház” (Kirche in Not) legfrissebb jelentése szerint több mint 5,4 milliárd ember él olyan országokban, ahol ez az alapvető jog nem valósul meg teljes mértékben.
„A vallásszabadság lehetővé teszi az igazság keresését, annak szabad megélését és nyílt tanúságtételét. Ezért minden igazságos társadalom sarokköve, mivel védelmezi azt az erkölcsi teret, ahol a lelkiismeret formálódhat és tiszteletben tartható” – olvasható XIV. Leó pápa X-platformon (korábban Twitter) közzétett rövid üzenetében, amelyet a „Szükséget szenvedő Egyház” (ACN) nemzetközi pápai segélyszervezet jelentése kapcsán tettek közzé @acn_int hashtaggel.

A „Szükséget szenvedő Egyház” figyelmeztet a vallásszabadság korlátozására
Az emberiség kétharmada – 5,4 milliárd ember – olyan országokban él, ahol a vallásszabadság nem valósul meg teljes mértékben, és nem gyakorolhatja szabadon hitét – derül ki a „Vallásszabadság a világban 2025” című kétéves jelentésből, amelyet ezen a kedden, október 21-én tettek közzé.
A vizsgált 196 ország közül 62-ben súlyos jogsértések tapasztalhatók ezzel az alapvető joggal kapcsolatban, és a helyzetet tovább súlyosbítja az autoriter hatalomgyakorlás, a vallási szélsőségesség és a fegyveres konfliktusok jelenléte. A jelentés szerint javulás mindössze két államban – Kazahsztánban és Srí Lankán – volt megfigyelhető. A tanulmány 2023 januárjától 2024 decemberéig terjedő időszakot öleli fel, és immár 25. alkalommal jelentették meg.

Egy mérce
Regina Lynch, a „Szükséget szenvedő Egyház” ügyvezető elnöke figyelmeztetett: „A gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog – amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikke véd – nem csupán korátozás alatt áll. Sok országban már eltűnőben van.” A vallásszabadság minden más emberi jog mércéje – hangsúlyozta Lynch. „Annak korlátozása a szabadságjogok átfogóbb összeomlásának előjele.”
A vallási elnyomás fő okaként a jelentés elsősorban az autoriter rendszereket nevezi meg. Az üldöztetést elszenvedő 24 ország közül 19-ben, valamint a diszkriminációt tapasztaló 38 ország közül 33-ban a kormányzatok szisztematikus stratégiákat alkalmaznak a vallási élet ellenőrzésére vagy elnyomására. Ázsiában, Iránban, Eritreában és Nicaraguában a hatóságok például megfigyelési technológiákat, digitális cenzúrát, korlátozó törvényeket és önkényes letartóztatásokat vetnek be. „A hit ellenőrzése a politikai hatalom eszközévé vált” – áll a jelentésben, amely a vallási elnyomás egyre fokozódó „bürokratizálódására” is rámutat.

Dzsihadizmus és vallási nacionalizmus
A tanulmány rámutat az iszlamista szélsőségesség növekvő fenyegetésére Afrikában és Ázsiában. A Száhel-övezet a dzsihadista erőszak központjának számít, ahol olyan csoportok, mint az Iszlám Állam – Száhel Tartomány (ISSP) és a JNIM több százezer embert öltek meg, milliókat űztek el otthonukból, és több száz templomot és iskolát pusztítottak el. Ázsiában az etnikai-vallási nacionalizmus erősíti az elnyomást, különösen Indiában és Mianmarban. Indiában a jelentés „hibrid üldöztetésről” beszél: ez diszkriminatív törvények és civil erőszak kombinációja, amelyet politikai beszédek szítanak, és elsősorban a keresztény és muszlim közösségeket sújtja.
A helyzetet tovább súlyosbítják a fegyveres konfliktusok, a kényszerű migráció és a szervezett bűnözés. A jelentés szerint Nigériában és a Száhel-övezetben egész falvakat pusztítottak el, míg Szudánban a polgárháborúk keresztény közösségeket töröltek el. Mexikóban és Haitin fegyveres csoportok célzottan támadják a vallási vezetőket, hogy megszerezzék az irányítást egyes térségek felett. A vallásszabadság korlátozását tovább fokozzák a fegyveres konfliktusok olyan országokban, mint Mianmar, Ukrajna, Oroszország, Izrael és Palesztina.

A Nyugat sem mentes
A „Szükséget szenvedő Egyház” szerint a vallásszabadság romlása Európát és Észak-Amerikát is érinti. 2023-ban Franciaországban közel 1000 templom elleni támadást, Görögországban több mint 600 vandalizmust regisztráltak. Hasonlóan magas számokat figyeltek meg Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban is – beleértve szent helyek meggyalázását, lelkipásztorok elleni fizikai támadásokat és istentiszteletek megzavarását. E támadások a „Szükséget szenvedő Egyház” szerint a vallással szembeni ideológiai ellenségesség légkörét tükrözik.
A jelentés drámai növekedést dokumentál az antiszemita és antimuszlim cselekmények számában a 2023. október 7-i támadások és a Gázai övezetben zajló háború nyomán. Franciaországban az antiszemita cselekmények száma drámaian megugrott, a tízszeresére nőtt, míg a muszlimok elleni gyűlölet-bűncselekmények 29%-kal nőttek. Németországban az Izrael és a Hamász közötti konfliktushoz kapcsolódóan 2023-ban 4.369 esetet regisztráltak, szemben a 2022-es mindössze 61 esettel.

Petíció a vallásszabadságért
A „Szükséget szenvedő Egyház” a jelentés nyomán első alkalommal indított világméretű petíciót a vallásszabadság védelmében. Regina Lynch így fogalmazott: „Mert a hithez vagy a meggyőződés szerinti élethez való jog 62 országban visszaszorulóban van, és ez emberek milliárdjait érinti. A vallásszabadság emberi jog, nem kiváltság.”

Forrás: www.vaticannews.va/de, Fotó: www.vaticannews.va/ro , Vatican Media