Az Arad megyei Németpereg közössége október 15-én, Ávilai Szent Teréz ünnepén szervezte meg a katolikus templom búcsúünnepét. A templomot 144 évvel ezelőtt építették az akkori német hívek, akik nem bánsági svábok. A mai Németpereg/Velký Pereg/Peregu Mare/Großpereg vagy Deutschpereg nevű helység első német telepesei állítólag már jóval a török uralom alóli felszabadulást követő bánsági betelepítés előtt is ezen a vidéken éltek. A faluban élő mintegy 50 német ősei Alsó-Ausztriából származtak. Nekik és velük együtt szervezte meg az Aradi Német Demokrata Fórum a templombúcsút.
A szentmisét Salman Demeter nagylaki római katolikus plébános celebrálta a nagyperegi szlovák-ruszin egyházközség görögkatolikus papjával, Vasile Bojcsukkal együtt, Iaroslav Kalousek evangélikus lelkész részvételével, így az imák román, német, szlovák, latin és magyar nyelven hangzottak el. A szentmise előtt a 81 éves sekrestyés, Helmine Hampel Mária-énekeket énekelt, aki az ünnepségre készülve mű- és természetes virágokkal gazdagon feldíszítette a templomot. A liturgián részt vettek az újaradi és szentannai Banat-Ja egyesület fiataljai hagyományos népviseletükben. Régebben a 19 éves fiatalok voltak azok, akik nem sokkal a katonai szolgálat megkezdése előtt Kirchweihjugend néven vonultak végig a városon. Az idei fiatal pár már másodszor tette meg ezt az utat, miután október elején a ruszinok népviseletében vonultak fel a templomszentelési ünnepségen.
Németperegen az is különlegesség, hogy a rozmaringot itt nem csokorba kötik, hanem egy vödörbe ültetett bokor formájában hordozzák, amelyre minden esztendőben ráírják az aktuális évszámot. Idén azonban nem a hagyományos módon vonultak a Kirchweih fiataljai a falun keresztül, hanem egyenesen a kultúrotthonba siettek, hogy a nagy eső ne tegyen kárt a népviseletekben és a hangszerekben.
A helyi zenészek az utcán és a kultúrházban is játszottak, amire a falubeliek különösen büszkék. A templomban a szentmise végén a Kein schöner Land című dalt énekelték. Az újaradi és szentannai párok ezután több táncot is előadtak a feldíszített színpadon, műsorukat elismerő tapssal jutalmazták a jelenlévők. Közben többször is felhangzott a Buwe, was han mer heit? – Kerweih! kiáltás és az azt kísérő éljenzés. Németperegen alig volt templomszentelési népviselet, de tiroli dirndli volt – mondta Richard Schäfer, az egyetlen németperegi, aki bőrnadrágot viselt a fesztiválon. A fiatalokkal együtt ő állította fel a színes szalagokkal feldíszített Kirchweih-fát a szentelést megelőző napon. Az Etnikumközi Kapcsolatok Osztálya anyagi támogatásának köszönhetően a falubeliek terített asztalhoz ülhettek. A beszélgetés a fiatalokkal és az idősekkel, a polgármesterrel, a lelkészekkel és a vendégekkel több nyelven történt.
A ma már kis létszámú német lakosság történetét Friedrich Szebrag a Heimatortsgemeinschaft Deutschpereg honlapján a következőképpen írja le: „A falut először 1241-ben említi egy oklevél. Rogerius, Wardein kanonok „Carmen miserabile” című művében a tatárjárás alkalmával említi Perg falut. A helységnév változatai az idők folyamán: Mognu Villa Perg (1241), Perek (1320 és 1520), Nagy Pereg (1828-1851). A név más írásmódjai: Beregh, Perek, Füperek, Puszta Nagy-Beregh, Deutschpereg, Némethpereg. I. Ferenc József császár uralkodása alatt, 1852-ben alakult meg Németpereg község. A németek betelepítésére 1852-ben került sor, amikor 189 családot telepítettek le Alsó- és Felső-Ausztriából. 1864-ben újabb családok érkeztek Dél-Morvaországból és a csehországi Tschaslauer területéről. A Bánság 1920. június 4-i, a trianoni békeszerződés következtében történt három részre szakadása után Németpereg a Román Királysághoz került. Először Peregu German, majd Peregu Mare (a mai napig) volt a hivatalos neve. Németpereg a lótenyésztéséről volt ismert. Ezért is nevezték „Kis Mezőhegyesnek”, a híres magyar lótenyészet után. Mind a magyar, mind a román hadsereg lovakat vásárolt Németperegen a lovasság és a tüzérség számára a Bánságban.” A Heimatortsgemeinschaft október 7-én Nürnbergben tartotta saját találkozóját.

Astrid Weisz

Megjelent: Allgemeine Deutsche Zeitung für Rumänien, 31. évfolyam/ 7687 szám Bukarest, péntek, 2023. október 20., 6. o.