Január második felében több megemlékezést is tartottak a Bánsági Hegyvidéken a bánsági németek Oroszországba való deportálásának emlékére, amely 79 évvel ezelőtt, 1945 januárjában kezdődött. A rendezvényeket a „Deutsche Vortragsreihe Reschitza” kulturális és felnőttképzési egyesület a Bánsági Hegyvidéki Német Demokrata Fórumával (DFBB) és az adott emlékhelyeken működő partnerekkel közösen szervezte.
A 2024. január 25. és 31. közötti időszakban több kiállítást is rendeztek, például a resicabányai Alexander Tietz Német Ifjúsági, Dokumentációs és Kulturális Központban január 25-én nyílt kiállítás, amelynek témája az oroszországi deportálás volt: Doina és Gustav Hlinka, valamint Viorica Ana Farkas resicabányai művészek, a „Deutsche Kunst Reschitza” kör tagjai, George Molin és Marianne Florea, a „Jakob Neubauer” fafaragó kör tagjai, mindketten a Bánsági Hegyvidéki Német Demokrata Fórum tagjai, továbbá Michael Messer a szentmártoni születésű, ma Augsburgban / Németországban élő művész kiállítása; majd a január 30-án szintén itt nyílt kettős filatéliakiállítás az orosz deportálás témakörében, a jelenleg Németországban élő steierdorfi Blistyar Norbert gyűjteményéből, a resicabányai művészek, Anton Ferenschütz (*10.11.1927, Resicabábya – †25.04.2018, Bielefeld / Németország) és Franz Binder (*14.11.1924, Steierdorf – †11.11.2004, Resicabánya) kiállítása, valamint az utolsó kiállításmegnyitó január 31-én, a Krassó-Szörény megyei kulturális hatóság galériájában Resicabányán, ahol érdekes dokumentumkiállítás volt látható, amelynek témája a resicabányai orosz deportáltak emlékműve 29 évfordulója volt. Az eddigi hagyományokhoz híven idén is január 28-án a vasárnapi szentmisék keretében több hegyvidéki bánsági templomban is imádkoztak az elhunyt oroszországi deportáltak lelki üdvéért: például az orsovai Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templomban Davor Lucacela plébános, a karánsebesi Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templomban Marin Matieș plébános, a nándorhegyi Szűz Mária Királynő római katolikus templomban Călin Ciocian plébános, a dognácskai Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplomban Ebenspanger Ferenc atya, az oravicabányai Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplomban és a stájerlaki Szentháromság templomban Martin Jäger plébános, a boksánbányai Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templomban Alin Emil Irimiciuc plébános. A vasárnapi szentmisék után Dognácskán és Boksánbányán az ott felállított emlékművek előtt imákat és koszorúzási ünnepségeket szerveztek.
Január 28-án, vasárnap a resicabányai Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplomban tartott német nyelvű vasárnapi szentmisén Veniamin Pălie főesperes-plébános imádkozott az Oroszországba deportáltakért. A liturgia végén a DFBB elnöke mondott néhány emlékező szót. Az ökumené jegyében Walther Sinn, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház lelkésze, aki az egész Bánságért felel, szintén imát mondott az elhunyt oroszországi deportáltakért.
A nap díszvendége Prof. Dr. Johann Fernbach, a Bánsági Német Demokrata Fórum elnöke, volt, aki részt vett a szentmisén és a megemlékezésen is a deportáltak resicabányai emlékművénél.
Ezt követte az oroszországi deportálás áldozatainak megemlékezése és sima a resicabányai  Traian Valeriu Frențiu mártír püspök (egykori Cărășana) parkban felállított emlékműnél Veniamin Pălie főesperes-plébános és Walther Sinn plébános beszédeivel. A megemlékezés a DFBB elnökének bevezető szavaival kezdődött az 1995-ben felállított emlékműnél (amelyet a Resicabányán született, nemzetközileg elismert művész, Prof. Dr. Hans Stendl tervezett). Ezt követte a DFBB, a Volt Politikai Foglyok és Bărăgani Deportáltak Krassó-Szörény megyei Egyesülete, a Krassó-Szörény megyei Prefektúra (képviseletében Adina Radics alprefektus), a Krassó-Szörény megyei Tanács, a resicabányai polgármesteri hivatal, a dettai, kaláni és petrozsényi helyi fórumok küldöttségei és nem utolsósorban Michaela Medeea, az oroszországi deportáltak leszármazottja koszorúinak elhelyezése. A szentmise végén, valamint az emlékműnél is elhangzott az Oroszországba deportáltak jól ismert dala, a „Mélyen Oroszországban, Sztálinónál…“.

Az idei megemlékezések egyik csúcspontja a resicabányai Alexander Tietz német központban szervezett kerekasztal-beszélgetés volt, amely a 20. század közepén lezajlott deportálásokról szólt „A deportálások és történeteik” mottóval. Meghívottként részt vettek: Ivan Schnabel, a resicabányai zsidó hitközség elnöke, Cornelia Fetea, a romániai volt politikai foglyok szövetsége Krassó-Szörény megyei szervezetének elnöke és Dr. Ionel Bota, nagyváradi történész. A megemlékezésen felszólalt Lewinus Licker, Marianne Chirilovici és Nicolae Sârbu is. Két könyvet is bemutattak: az egyik a „Russlanddeportation. 75 Jahre seit deren Beginn. Gedenkveranstaltungen im Banater Bergland, 1991 bis 2020, und Beiträge betreffend die Geschichte des Reschitzaer Denkmals für die Russlanddeportierten“, valamint „Russlanddeportation. 75 Jahre seit deren Beginn. Zeitzeugen und Erinnerungen“, mindkettőt Erwin Josef Țigla adta ki a resicabányai Banatul Montan kiadónál. A kerekasztal-beszélgetést az Elena Cozâltea vezette Franz Stürmer kórus az orosz deportáltak dalának előadásával keretezte.
A megemlékezés részeként két dokumentumfilm-vetítésre is sor került az Alexander Tietz német központban: január 25-én és január 30-án. A január 30-i filmvetítésen Nicoleta Garoiu zenetanárnő és a resicabányai Sabin Păuța Művészeti Líceum tanulóinak közreműködésével zenés programra is sor került. A zenés visszaemlékezés főszereplői Matei Gheța, Allia Izvernari, Giulia Popa, Mark Bardocz, Darius Ștefan Szuiogan, Mario Andrei Marieșescu és Ian Adrian Dinuț diákok, valamint tanáraik Nicoleta Garoiu, Lucia Ghilea, Lucian Voina és Diana Silaghi voltak.
Január 30-án a resicabányai Banat TV tévécsatorna stúdiójában került sor a Jegy nélküli utazó című élő televíziós műsorra Valentin Homescu ezredessel (műsorvezető) és vendégeivel, Cornelia Feteával, a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetsége Krassó-Szörény megyei szervezetének elnökével és Erwin Josef Țiglával. Az est témája a 20. század közepén történt deportálások voltak.
Az oroszországi deportálás 79. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések idén is a „Soha többé!” mottó jegyében zajlottak.

Erwin Josef Țigla
Megjelent: Allgemeine Deutsche Zeitung für Rumänien, 32. évfolyam, 7753. szám, Bukarest, 2024. február 6., kedd, 7. o.