A St. Gerhards-Werk e. V. Stuttgart katolikus egyesület november 9-én, szombaton szervezi meg a Verhärtete Frömmigkeit im 19. Jahrhundert (Próbára tett vallásosság a 19. században) elnevezésű kulturális konferenciát. A tudósok, kutatók és érdeklődők 9.30-16.30 óra között gyűlnek össze a nemrég felújított sindelfingeni Dunai Svábok Házában. A konferencián a temesvári Püspökség és a német közösség képviseletében előadást tart dr. Claudiu Sergiu Călin egyházmegyei levéltáros (Szerzetesrendek és kongregációk a csanádi egyházmegyében és a Bánságban a 19. században), valamint dr. Raluca Nelepcu, az Allgemeine Deutsche Zeitung für Rumänien temesvári újságírója (Leányoktatás a 19. századi Bánságban: A Notre-Dame iskolák beilleszkedése a változó társadalomba). Meghívottként előadást tart még dr. Bárány Zsófia (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest), dr. Bednárik János (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Etnológiai Intézet, Budapest), dr. Miklós Réka (Művészeti Egyetem Graz), Prof. Dr. Tüskés Gábor (Irodalomtudományi Intézet, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest), Prof. dr. Ugrai János (Miskolci Egyetem Történettudományi Intézet).
Az egynapos rendezvényen a kutatók konkrét példákon keresztül tekintik át a dunai svábok egyházi életét. „A kereszténység a felekezeti egyházakban mind egyéni, mind csoportos szinten meghatározó társadalmi, politikai és kulturális szerepet játszott a német kisebbségek történetében a 17. század végi betelepülésüktől napjainkig. Az egyházak nemcsak a lelki, hanem a politikai, közigazgatási és gazdasági szférában is részt vettek” – olvasható az esemény meghívójában. Ebben az is szerepel: A „hosszú 19. századot” az államosítás és a kisajátítás jellemezte. A vallás államosítása és a nemzet szakralizálása, különösen a 19. század második felétől kezdve, a dunai svábok számára is új azonosulási formákat hozott létre a Dunai Monarchia magyar felében. Mivel az egyház és a vallás addig a dunai svábok (kollektív) identitásának meghatározó tényezőjeként funkcionált, lojalitási válságok alakulhattak ki. Ez az egyes településrészeken ugyanazokat az ösztönzőket generálta, de mikroszinten eltérő eredményekhez vezetett a vallási hagyományok és gyakorlatok tekintetében. A kulturális konferencia azt vizsgálja, hogy ez milyen sajátos hatásokkal járt a magyarországi németajkú katolikusokra.
Megjelent: ADZ – 32. évfolyam/7938. szám Bukarest, 2024. november 6., szerda, 8. o.
