Balassi Bálint a magyar irodalom első klasszikus költője, a XVI. század második felében élt. „Kortársa volt Shakespeare-nek és Cervantesnek – ez utóbbi spanyol íróhoz hasonlóan ő is harcolt az oszmán hódítás ellen, és ebben a háborúban halt hősi halált. Balassi a nyugat-európai újlatin költészetet tanulmányozta, fordított verset magyarra latinból, lengyelből, sőt: a katonai ellenség nyelvét mesterien ismerve: a török irodalomból is. Igaz európai ember volt a XVI. században. Az ő költészetét és az ő magatartását, mély európaiságát idézi fel a Balassi Bálint-emlékkard” – található a Balassi Kard Művészeti Alapítvány honlapján (https://www.balassi.eu), ahol arról is olvashat az érdeklődő, hogy a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat Molnár Pál újságíró, szerkesztő alapította 1997-ben, amellyel a magyar líra élvonalába tartozó, európai szellemiségű költőket, valamint a magyar költészetet – köztük Balassi Bálint verseit – fordító idegen anyanyelvű külföldi irodalmárokat tüntetnek ki. Az elismerést minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.
Az irodalmi díjat jelentő két kardot idén a temesvári Szent György székesegyházban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök áldotta meg február 1-jén, szombaton a délután 6 órakor kezdődő szentmise keretében.
Bevezetőjében Pál József Csaba temesvári püspök, a liturgia főcelebránsa, üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelten az alapítót, Molnár Pál szerkesztőt. A liturgián koncelebrált Kondé Lajos szeged-csanádi püspöki helynök, Johann Dirschl temesvári általános helynök, Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök, Lauš Nikola püspöki irodaigazgató. A liturgián jelen volt Molnár András Temes megyei RMDSZ elnök és parlamenti képviselő, Farkas Imre temesvári tanácsos, Tamás Péter üzletember, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes, dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, Iakab Ilona, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum aligazgatója, valamint az iskola több tanára, a hívek csoportja. A szentmise zenei szolgálatát Bajkai-Fábián Róbert székesegyházi orgonista látta el.
A liturgia kezdetén Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök elmondotta: – Harminc évvel ezelőtt Molnár Pál elnök úr megalapított egy irodalmi díjat, amelynek átadása az évek folyamán nemzetközi irodalmi eseménnyé fejlődött. Kialakult az a hagyomány, hogy minden évben Bálint napján, február 14-én adjuk át ezt a díjat, amely egy kard és egy oklevél. Előtte azonban, mint az idén itt, Temesváron, egy kulturális zarándoklatot szervezünk, hogy szentmise keretében áldjuk meg a két kardot és kérjük Isten áldását az irodalom és költészet művelőire.
Az elhangzott evangéliumi szakaszhoz (Márk evangéliuma, 4. fejezet, 35-41) kapcsolódó szentbeszédében a temesvári főpásztor négy szót emelt ki: keljünk át a túlsó partra – vagyis hagyjuk el a jól megszokott, biztos helyünket a bizonytalanért, az ismeretlenért. A második szó a szélvihar. – Mert nem mindig napsütéses az élet. Az egyházunk élete sem. A vihar alkalmával még nagyobb lesz a bizonytalanság, de gondoljunk a harmadik szóra: az Úr ott van velünk a bárkában. Ezt kiegészíthetjük még azzal a megjegyzéssel, hogy „nem törődsz vele, hogy elveszünk?” Ha úgy látjuk, hogy az Úr nem törődik velünk, meg kell Őt szólítani, imádkozni kell Hozzá – fogalmazott a megyés püspök.
A megáldási szertartás keretében a szeged-csanádi főpásztor elmondotta: – Ezek a Balassi-díjként átadandó kardok jelképezik azokat az emberi és keresztény értékeket és erényeket, melyeket Balassi Bálint művészien, kiválóan megjelenített. De a kard gyakori jelkép a Bibliában is. Utalnék Pál apostolnak az efezusiakhoz írt levelére, amelyben arra buzdítja a keresztényeket, hogy nem annyira a fizikai veszélyekkel kell szembenézni, nem fizikai fegyverekre van szükség elsősorban, mert az igazi veszélyt a lelki, szellemi támadások, zűrzavar, ideológiák jelentik, amelyek el akarnak tántorítani bennünket Isten akaratától. Jelképesen úgy fogalmaz: öltsük magunkra a hit pajzsát, az üdvösség sisakját, sarut a békesség evangéliumának hirdetésére és a Lélek kardját, amely Isten szava. Ilyen értelemben kérjük a Mindenható Istent, áldja meg ezeket a kardokat, áldja meg azokat a költőket, akik ebben a díjban részesülnek vagy művészetükkel hitelesen tudják képviselni és hatékonyan megvédeni a valódi emberi értékeket és keresztény erényeket.
A Bonyhádon Fazekas József kardkovács által a középkori végvári szablyák mintájára készített két kard pengéjét Balassi-idézet díszíti: „Ó én édes hazám, te szép Magyarország”. Ezek a szavak a költő Ó én édes hazám kezdetű búcsúverséből származnak, amely így folytatódik: Ki kereszténységnek viseled paizsát, / Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, / Vitézlő oskola, immár Isten hozzád… A sajtóiroda kérdésére Molnár Pál elnök arról tájékoztatott, hogy idén a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat Tóth Erzsébet magyarországi költő és Farkas Endre György Kanadában élő műfordító kapja, aki eddig kilenc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre.

A temesvári Püspökség sajtóirodája