Nagycsütörtökön este, az Úr szent vacsorájának emlékezetére bemutatott szentmisével kezdődik a húsvéti triduum, azaz a húsvéti szent háromnap (latinul: Triduum Sacrum), amely húsvétvasárnap az esti dicsérettel (vecsernyével) zárul, és amely a húsvéti misztérium egyetlen eseményének tekinthető. Ezeken a napokon az Egyház üdvösségünk központi misztériumát ünnepli: Urunk Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, ahogyan azt az Evangéliumok leírják.
A lábmosás szertartása
A temesvári Szent György-székesegyházban az Utolsó Vacsora emlékére Pál József Csaba megyés püspök 18 órakor celebrált szentmisét. A liturgia keretében, Jézus Krisztus felebaráti szeretetének parancsolatát idézve, a szeretet és az alázat jeleként a megyés püspök megmosta tizenkét személy lábát. Idén a tizenkét személy között voltak a Temesvári Egyházmegye állandó diakónusjelöltjei és akolitusai, valamint az egyházmegyében működő négy karitatív egyesületek vezetője: Herbert Grün, a Temesvári Egyházmegyei Caritas Szervezet ügyvezető igazgatója, Fekete-Nagy László, a Máltai Szeretetszolgálat temesvári filiájának elnöke, Eduard Dobre, a Romániai Kolping Szövetség igazgatója és Dr. Victoria Rosoagă, a Katolikus Orvosok Egyesülete resicabányai filiájának elnöke.
Magyar, román és német nyelven elmondott szentbeszédében Johann Dirschl általános helynök felidézte az Eucharisztia megalapítását, amit Jézus az apostolaira bízott örök emlékezetül a velük elköltött utolsó vacsorán: – Jézusnak ez a gesztusa, amikor megmosta tanítványai lábát, az Eucharisztia jelentőségére utal, amelyet ünnepelünk. A lábmosás fényében értelmezve, az Eucharisztia a megújulást jelenti az úton lévő emberek számára. A keresztény ember élete hosszú, nehézségektől sem mentes úthoz hasonlítható. Jézus az Eucharisztiát azért ajánlotta fel nekünk, hogy testben és lélekben feltöltődjünk a még előttünk álló útra. Az Eucharisztiából mindig erőt meríthetünk, hogy folytassuk utunkat Isten felé.
A szentáldozást követő ima végén az Oltáriszentséget körmenetben átvitték a Szent György-székesegyház „Utolsó vacsora” mellékoltárához, és az ottani tabernákulumába helyezték, ahol a hívek estébe nyúlóan imádkozhattak. A szentmise utolsó mozzanata az oltárfosztás volt: Pál József Csaba megyés psüpök Jézus elfogatása, megcsúfolása, ruháitól való megfosztása emlékére a székesegyház fő- és mellékoltárairól eltávolított minden terítőt és gyertyatartót.
Urunk szenvedésére és halálára emlékezve
„El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek, aminthogy kovásztalanok is vagytok! Hiszen húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták. Ünnepeljünk tehát, de ne a régi kovásszal, sem a rosszaság és gonoszság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalan kenyerével.” – írja Szent Pál apostol a korintusiaknak az első levelében (1Kor 5, 7). „Húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták” – erről a legfőbb áldozatról, Jézus kereszthaláláról emlékezik meg az egyház nagypénteken.
Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésének és halálának emlékére bemutatott szertartás a Szent György-székesegyházban április 18-án 15 órakor kezdődött. Pál József Csaba megyés püspök, valamint a jelen lévő Nikola Lauš püspöki irodaigazgató és Dominiyan Francis missziós pap, aki a városban dolgozó Srí Lanka-i római katolikus hívek pasztorálását végzi, némán vonult az oltárhoz, ahol a megyés püspök a legmélyebb gyász és bűnbánat jeléül a földre borult. A szertartás zenei szolgálatát a Bajkai-Fábián Róbert székesegyházi orgonista vezette „Exultate” kórus, valamint a „Harmonia Christi” ökumenikus ifjúsági kórus végezte, Iustin Călin tanár vezetésével.
A nagypénteki szertartás három fő részből áll. Az első az igeliturgia, amelynek keretében énekelték Jézus szenvedéstörténetét Szent János evangéliumából. Az egyetemes könyörgéseket ez alkalommal a főpásztor olvasta fel, és ebben az Egyház az egész emberiségért imádkozott.
Román, magyar és német nyelven elmondott homíliájában az egyházmegye püspöke kiemelte: – Jézus a mi szenvedéseinket is magával vitte a keresztre. Minden szenvedésünk, ha egyesítjük Jézuséival, értéket, értelmet kap. Különleges módon megérint bennünket az, ahogyan Jézus megéli a szenvedését, odafigyelve a körülötte lévőkre: a tanítványaira, az édesanyjára, a jobbján megfeszített gonosztevőre. Jézus a végsőkig megélte küldetését.
A szertartás második része a kereszthódolat volt, amikor a hívek térdhajtással és csókkal tisztelegnek a feszület, vagyis a megfeszített Jézus előtt, aki értük szenvedett. Ez a szertartás a megbocsátás és a megtérés szimbóluma. A temesvári székesegyházban ez a feszület egyben az idei Szentév jelképe is. Ezt követően a hívek a szentáldozásban részesültek.
Végezetül a megyés püspök az Oltáriszentséget áthelyezte a Szent Kereszt mellékoltárra, a Szentsír fölé, a hívek pedig a szertartást követően tovább imádkoztak, csendben virrasztottak.
A temesvári Püspökség sajtóirodája
