Egyházmegyénk lelkipásztorai, az itt tevékenykedő férfi és női szerzetesrendek tagjai, valamint a plébániák alkalmazottai és világi munkatársai október 3-án, szombaton online találkozón vettek részt. Az alábbiakban a rendezvényen, a kiscsoportos beszélgetéseken elhangzottakból idézünk.

Nővérek csoportja
A Szentírásban leginkább az érintés általi gyógyításokról szóló részek ragadtak meg. Jézus sokszor gyógyított betegeket érintéssel. Amikor már nem tudunk a haldokló emberhez szavakkal szólni, az érintésünk, a kezünk beszél.
Mi mindannyian este elolvassuk a másnapi evangéliumi részt. Nagyon fontos, hogy elalvás előtt ezekkel a gondolatokkal foglalkozzunk, és ne a másnapi teendőkkel. Mert amíg alszunk, az Ige dolgozik bennünk. Tehát Isten Igéjével alszunk el és másnap Isten Igéjével ébredünk.
Mit kaptam a közösségemtől? Nagyon sokat, de mindenekelőtt nővéreket. Mindegyikük Isten üzenete és mindegyikük üzenetet hozott nekem Tőle. Nem azt kaptam, amit akartam, hanem amire szükségem volt. Nagyon sokkal többet.

Magyar nyelvű csoport (Rada Éva)

Gondolatok az ApCsel 4,32-34 kapcsán.
A közösségnek megvolt mindene, mert a közösség tagjai beleadták mindenüket amijük volt. Öröm volt hallani a testvérek megosztását, mennyi jót kaptak kezdetben közösségeiktől: elfogadást, megértést, bátorítást, támogatást, jó példát, megbízható társakat. Amint befogadva érezzük magunkat a hívő közösségbe, képessé válunk arra, hogy megnyíljunk, növekedjünk hitben, képessé arra, hogy magunk is be tudjuk fogadni az Igét és megpróbáljuk élni azt. Megszületik bennünk a vágy adni, egyre többet adni, mindent odaadni. Adni azt ami van, azt ami idő közben lett. Megtapasztaljuk az örömöt ami a „jobb adni mint kapni” mögött rejlik. Érdekes volt számomra látni, hogy a testvérek épp azt próbálják adni a közösségnek, sőt a világnak is, épp azt a sok jót amit ők maguk valamikor kaptak. Talán azért, mert semmink nincs amit ne kaptunk volna, azért kaptuk, hogy szolgáljunk vele, és csak azt adhatjuk amink van. Megpróbálva élni az Igét, képessé válunk szeretni, elfogadni, meghallgatni, megérteni, támogatni, jó példát mutatni, megbízható társaknak bizonyulni.

Csáki plébániai csoport
Isten Igéje olyan a mindennapi életünkben, mint a lélek patikája, ahol a dózis alapvető elem.
Az embernek, mint teremtménynek, sok alapvető életfunkciója van, mint például a szívverés, és Isten Igjéje életünk „szívritmusa”.

Román nyelvű csoport (Lavinia Gherban)
A kiscsoportos beszélgetés nagyon őszinte volt, mindenki megosztott néhány személyes élményt is, amelyet megélt. Ami megérintett az volt, ahogyan mindenki nyitott szívvel és lélekkel fordult a többiek felé és jóságot, fényt, békét, nyugalmat, megbocsátást sugárzott. Arra a következtetésre jutottunk, hogy semmi sem a miénk, ha Isten nem akarja, és fontos, hogy adjunk a szükségben lévőknek. Véleményem szerint a találkozó elérte a célt, amiért megszervezték.

Csoport
A mi kis csoportunk egyetértett abban, hogy az Ige mindennap kihívást jelent a számunkra, és ez néha jobban, néha kevésbé tudatosul. De most, ebben az összefüggésben, olyanok akarunk lenni, amilyenekké Pál apostolon keresztül Krisztus kér minket: mindnyájan testvérek, senki se uralkodjék a másik fölött.
Vegyük észre a mellettünk lévő ember jó tulajdonságait. Az Evangélium hirdetéséhez igehirdetőkre van szükség, de támogatókra is, és ez nem kevésbé fontos.

Csoport
A csoportbeszélgetés során rájöttünk, hogy mennyi gondoskodás és támogatás vesz minket körül. Isten szeretetét a körülöttünk lévők közvetítik, és a megpróbáltatások dacára Ő velünk van, ezek által is üzenni akar nekünk, csak figyelmesebbnek kell lennünk. Bátran ismerjük meg értékeinket, amelyeket nem cél nélkül kaptunk.
Legyünk cselekvő szemlélődők. Tegyük fel magunknak minden nap a kérdést, hogy mit akar tőlünk Isten. Éljük meg az örömet, legyünk öröm és adományozzunk örömet. „Csak ha továbbadod a fényt, amelynek nem vagy a birtokában, akkor szerzed meg azt.”

Román nyelvű csoport (Mihu Melinda)
Örömmel és meglepetéssel vesszük tudomásul az Ige hatását mindannyiunk életében. Amikor az Ige eljut a szívünkig, átalakít, vigasztal, reményt ad, bizonyosság, hogy Isten irányít, és nem vagyunk egyedül. ” Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága” – ahogy a zsoltáros írja.
Elegendő a meditáció vagy a napi események visszatekintése ahhoz, hogy győztesnek érezd magad, hallva: “ne félj …”
Az Ige segít kimondani az IGEN-t. Kommunikáljunk az emberekkel. Szeressünk mindenkit.
A Teremtőnk az Igéje által életet ad nekünk. A közösségi élet változatos, ha felfedezzük, mennyi tennivalónk van. Saját szabadidőnk felajánlása, bibliaköri tevékenységek, a szükségletek feltárása és a rászorulók megsegítése, hozzájárulni azzal a kevéssel, ami nekünk van, olyanokká válni, mint az első keresztények, tudatosítani, hogy csak együtt tudjuk egymást segíteni, támogatni és haladni Isten dicsősége felé.