Pál József Csaba megyés püspök április 7-én, nagypénteken az arad-gáji Boldog Gizella plébániatemplomban mutatta be a szertartást Jézus szenvedésének és halálának emlékére. Ezen a napos ugyanis nincs szentmise, hanem egy igeliturgiával kezdődő jellegzetes szertartás, amelynek része az egyetemes könyörgés, majd a kereszt előtti hódolat következik, végezetül pedig a szentáldozás szertartásával zárul.
A főpásztor piros miseruhában (a piros a vértanúság liturgikus színe), szótlanul vonult be a templomba, az oltár előtt földre borult, ezt követően pedig így imádkozott: „Emlékezzél meg irgalmasságodról, Urunk, Istenünk, és örök oltalmaddal szenteld meg híveidet, akik számára vére árán szerezte meg a húsvét szent titkát a te fiad, Jézus Krisztus, aki él és uralkodik mindörökkön örökké! Ámen!”
A szertartás keretében a János-passiót Pál József Csaba megyés püspök, György Zoltán helyi plébános és Kiss Mihály állandó diakónus jelölt olvasta fel.
Szentbeszédét a főpásztor a következőképpen indította: – Ma nagypéntek van. Ma csend van. Ezen a napon el szoktunk csendesedni. Hogyan nézzük az eseményeket? Milyen szemszögből? Ha csupán emberi oldalról szemléljük, azt mondhatjuk: mennyire rosszak voltak azok az emberek, hogy így megkínozták Jézust és a végén ki is végezték. De más szemszögből is nézhetjük az eseményeket, és azt látjuk, hogy ez Jézus szeretetének a jele. Megmutatta, hogy soha, semmilyen körülmények között nem hagy el minket.
Az egyetemes könyörgések keretében az Egyház az egész emberiségért imádkozik, a hívek pedig térdet hajtanak. A nagypénteki szertartás csúcspontja a Szent Kereszt előtti hódolat. A szertartás zárókönyörgését követően a főpásztor a kendővel letakart Oltáriszentséget elhelyezte a Szent Sír mellékoltáron.
A szertartás végén György Zoltán helyi plébános úgy fogalmazott: az egyházközség számára nagy megtiszteltetés és öröm, hogy körükben üdvözölhetik az egyházmegye főpásztorát, a közösség tagjai pedig áldott húsvétot kívántak a megyés püspöknek.
A temesvári Püspökség sajtóirodája
