A húsvéti idő (latinul tempus paschale) 50 napig tart, húsvétvasárnaptól pünkösdig. Az Egyház ezt az időszakot egyetlen nagy ünnepnek tekinti. A Magyar Katolikus Lexikon így fogalmaz: „A húsvéti idő a húsvéti misztérium 50 napos kiteljesedése, egyetlen nagy ünnep, egyetlen ‘nagy vasárnap’: találkozás a Föltámadottal és a Szentlélek kiáradásának megtapasztalása.”
A liturgia is ezt hangsúlyozza:
- a liturgikus szín a fehér
- a húsvéti gyertya meggyújtva áll a szentélyben – a feltámadás fényében ünneplünk
- A liturgikus szövegekben sok az alleluja, a hétköznapi misékben is énekeljük a Gloriát
- a misekönyvben külön húsvéti prefációk (ünnepi hálaadó imák) szerepelnek
Mit ünneplünk ezekben a hetekben?
- A feltámadt Krisztus jelenlétét – Az evangéliumok a feltámadás utáni találkozásokat idézik fel: az üres sírtól az emmauszi tanítványokig.
- A tanítványok hitbéli útját – Látjuk, hogyan jutnak el a félelemtől a küldetésig, a bezárkózástól a tanúságtételig.
- Az Egyház születését – A vasárnapi első olvasmányok az Apostolok Cselekedeteiből hangzanak el, végigkísérve az Egyház első lépéseit.
- A Szentlélek ígéretét – Jézus fokozatosan készíti fel az apostolokat pünkösdre: a Lélek eljövetelére, aki bátorságot és küldetést ad.
Miért fontos ez nekünk ma?
- mert a hitünk alapja a feltámadás
- mert a húsvéti öröm nem ér véget hétfőn
- mert a keresztény élet alapja a remény
- mert a Szentlélekre való várakozás ma is időszerű személyes és közösségi szinten egyaránt.
A temesvári Püspökség sajtóirodája
