A Mórahalmon 2012 óta megtartott Szent István kenyere Homokháti búcsúról a Homokország ezer arca közösségi oldalon ez olvasható: „A búcsú évről évre összeköti a Homokhátság településeinek közösségeit, őrzi őseink vallási és kulturális örökségét, miközben lehetőséget ad arra is, hogy együtt legyünk azokkal, akik fontosak számunkra. Az ünnep szentmisével és körmenettel mélyíti el a közösség lelki üzenetét, majd a közös vacsora már a találkozás, a beszélgetések és a jókedv ideje. Mert talán éppen ez adja a Homokháti Búcsú igazi erejét, együtt hinni, együtt emlékezni, együtt ünnepelni.” A rendezvény előzményeiről pedig Nógrádi Zoltán, a helység polgármestere így nyilatkozik: „Joó Balázs plébános úr szavát, kérését meghallgatva Püspök úr (Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök – a szerk. megj.) megalapította számunkra ezt az ünnepet, amely kifejezésre juttatja a homokhátság dolgos paraszt-polgári társadalmának ragaszkodását a földhöz, a szülőföldhöz, a családhoz, a tisztességes munkához, a hitünkhöz, annak erejéhez és mindahhoz, ami magyarként összekapcsol bennünket.”
A Szent István kenyere Homokháti Búcsú szentmiséjét idén augusztus 19-én, szerdán 19.30 órai kezdettel Pál József Csaba temesvári megyés püspök mutatta be. Koncelebráltak a környékről érkező lelkipásztorok.

A Homokhátság-díj átadása
A búcsút a Szent László oltalmába ajánlott templom mögötti plébániakertben tartották, ahová a környező településekről folyamatosan érkeztek a résztvevők. A zarándokok útja hagyományosan a kereszt és a templomi zászló nyomában haladva elsőként a templomba vezetett, majd ezt követően indultak a szabadtéri rendezvény helyszínére. Itt a kulturális műsor keretében a Kiss Kata zenekar fellépésének tapsolhattak a jelenlévők.
A szentmisét megelőzően került sor a Homokhátság-díj átadására. Idén az elismerést Zsombó nagyközség díszpolgára, Sipos Mihály rektor, a Wesselényi Népfőiskola és Tájvédelmi Egyesület elnöke, a Szeged környéki kulturális élet egyik kiemelkedő alakja kapta. A laudációt Gyuris Zsolt zsombói polgármester tartotta.
A több száz résztvevőt üdvözölte Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, aki beszédében elmondotta: – Van reménységünk arra, hogy imával, összetartással, egymásba kapaszkodással meg tudjuk teremteni a jövőt. Mi is az Isten útját kell járjuk. Ezt járta Szent István királyunk, és több mint ezer éven keresztül láncként egymásba fonódó generációink. Ezt az utat járták ősz hajú hajlott hátú nagyapáink és apáink, addig, amíg le nem tették a vándorbotot, és át nem adták nekünk. És ezt az utat kell járják azok is, akik utánunk jönnek: a gyermekeink és az unokáink még akkor is, hogy ha ezt most éppen ebben az órában, ebben a percben nem érzik vagy nem értik. Szóljon hát az ima most őértük. Az utánunk következőkért. Hogy mentse meg őket a Teremtő, a sötétségtől, a nehézségtől, hogy szeresse őket a Jóisten, hogy nyugodt, biztonságos, békés álmuk és napjaik legyenek, hogy bajuk ne essen, és hogy értsenek meg bennünket, az előttük járókat, azért, hogy tanulhassanak belőle, és így teremtsenek mindannyiunk számára békés, biztonságos magyar jövendőt.

Szentmise és a kenyér megáldása
A leszálló alkony halvány fényei mellett az ünnepi szentmise oltárát, valamint az egybegyűlt híveket a fáklyák és a sokezer égő gyertyából formált keresztek világították meg.
Bevezetőjében Kopasz István mórahalmi plébános üdvözölte a szabadtéri ünnepi szentmisét celebráló Pál József Csaba megyés püspököt, valamint a gyalogosan, kerékpárral, illetve személygépkocsival, autóbusszal érkező egybegyűlteket.
A liturgia keretében került sor Szent István kenyerének megáldására, amelyet idén a Varga Pékség ajánlott fel, és amely a közösségtudat, az összetartozás és a közjóért vállalt felelősség jelképe a térségben élő emberek számára.
Homíliájában a temesvári főpásztor úgy fogalmazott: az ezen a vidéken élők szívéhez különösen is közel áll a Szent István király, aki közel 1000 évvel ezelőtt, 1030-ban megalapította a Csanádi Egyházmegyét, amelynek utóda a Szeged-Csanádi Egyházmegye mellett a Temesvári Egyházmegye is, fiának nevelője, Szent Gellért pedig az egyházmegye első püspöke lett. – Olvasva Szent István intelmeit, amit fiának, Imre hercegnek írt, számomra nagyon megható látni, hogy milyen mély lélek lakozott ebben a királyban és édesapában. Szent István király számára fontos a család, a nevelés. A házát és a hazát sziklára építette. Nem csak hallgatta Isten szavát, hanem tettekre is változtatta. Példa értékű, hogy a gyermeke nevelésében nem elégszik meg azzal, hogy csupán harcászati vagy vezetői ismeretei legyenek. Egy szentre, Gellértre bízta fiának nevelését, aki később egyházmegyénk első püspöke lett. Hozzuk meg ma is azt a döntést, hogy én és a házam népe, az Urat követjük. Akkor remélhetjük, hogy lesznek egészséges, nagyon szép családjaink, és ettől meg fog újulni nem csak az egyházunk, hanem az egész nemzet is. Szent István olyan folyamatot indított el, amely évszázadokra meghatározta a magyar nemzet fejlődésének irányát. Ő Istenbe kapaszkodott, és mivel ismerte az emberi gyengeséget, különös segítséget, párfogót kért: a Boldogságos Szűzanyát. Szent István felajánlásával Mária népe lettünk, ami óriási ajándék, ugyanakkor nagy feladat is. Oda tudunk-e állni Isten elé, a Szűzanya elé, hogy megkérdezzük, milyen irányban menjünk? Van-e türelmünk meghallgatni, amit Isten válaszol? Bele tudjuk-e tenni Isten tenyerébe mindazt, ami számunkra a legfontosabb: gyermekeink sikerét, életét? Mert tudjuk, hogy Isten határtalanul szereti őket, és csak a javukat akarja. Szent István ebből a szempontból is sziklára épített.

Fáklyás körmenet és közös agapé
A szentmise fáklyás körmenettel zárult, amely a város több utcáját érintve az Aranyszöm Rendezvényháznál ért véget, ahol Mórahalom városának vezetősége közös vacsorára terített meg az úgynevezett nagy sátorban. A körmeneten végig népviseletbe öltözött fiatalok vitték Szent István hordozható szobrát a gyertyafénybe borult utcákon.
A sátorban felállított 1000 literes bográcsban délelőtt óta főtt a bivalygulyás hozzáértő tekintetektől kísérve, és szorgos kezek porciózták tányérokba a résztvevőknek. A közös agapé a búcsú lelki üzenetét tette kézzelfoghatóvá: a hitből fakadó összetartás ott él minden találkozásban, minden kézfogásban, minden örömteli viszontlátásban.

A temesvári Püspökség sajtóirodája

Fotó: www.facebook.com