A schönstatti nővérek temesvári közösségi házában március 21-én lelkinapot tartottak a mozgalomhoz tartozó papok és nővérek. A járvány, valamint a különböző elfoglaltságok miatt a résztvevőknek hosszabb idő után újból lehetőségük nyílt a találkozásra, megerősíthették önmagukban a schönstatti lelkiség szellemiségét, ugyanakkor feltöltődhettek a nagyböjtben. Az lelkinapról Miklós Csaba majláthfalvi plébános tájékoztatott.
– Mielőtt M. Thereslitha nővér néhány gondolattal próbálta elmélyíteni Kentenich atya és a Schönstatt Mozgalom lelkületét, a jelenlévők körkérdés formájában beszámoltak arról, hogy mit is jelent ehhez a lelkiséghez tartozni, milyen módon segíti ez őket a pasztorális tevékenységben. A sok jó tapasztalat közül engem személyesen legfőképpen kettő ragadott meg. Erős Miklós paptestvérünk megjegyezte, hogy jó tudni, hogy valahányszor a zimándújfalui templomban szentmisét celebrál, a háta mögött ott van a Schönstatti Szűzanya oltárképe, aki rátekint, megerősíti őt. A másik tapasztalat, amely gondolatban mindannyiunkat visszavitt a gyökerekhez, M. Aquila nővér és Maurer atya áldásos működése. Különleges egyéniségük annyira megragadott bennünket, hogy ennyi éven át megtartott Kentenich atya lelkiségében. A lelkinap vezetője, M. Thereslitha nővér szintén a lelkiségi mozgalom forrásához irányított minket, hogy abból merítve és feltöltődve megerősíthessük lélekben az embereket.
A nővér a három H betű köré csoportosította forrásainkat: Herrin, Haupt és Heiligtum (magyarul: Királynő, Alapító, Kápolna). Kiemelte, hogy a mi lelki feltöltődésünk alapja a Szűzanyával, az Alapítóval, a Szentéllyel és nem utolsósorban az egymással megkötött Szeretetszövetség. A három H az a “töltőállomás”, amire szükségünk van, akárcsak a feltöltődésre szánt időre. A Boldogságos Szűzanyához való elköteleződés a legerősebb összetartó kapocs, amit Istentől kaptunk. M. Thereslitha nővér Bettmer atyát is idézte, aki Milwaukee száműzetése idején látogatta meg és beszélgetett többször is Kentenich atyával, és nagyon megragadta az egyik mondata: “A Szűzanya az anti-diabolikum”. Minket, nővéreket és papokat Schönstattban elsősorban a benne rejlő máriás lelkület tart össze és tart meg. M. Thereslitha nővér úgy fogalmazott, hogy a jó Isten a máriás pap eszményét kéri tőlünk. Csak az ilyen pap tudja a hívek közösségét is máriás módon formálni. A schönstatti Mária-tiszteletre jellemző a kölcsönös szövetség, amely a jelmondatban jut kifejezésre: “Semmit nélküled – semmit nélkülünk!” Szűz Mária az első érintekzési pont a második alappal, a Szentéllyel. M. Thereslitha nővér hangsúlyozta, hogy mi arra kaptunk meghívást és küldetést, hogy a romániai Schönstatt alapító nemzedékét alkossuk. A Szeretetszövetségben egy másik kapcsolódási pontot kaptunk Alapítónk személyében. Kissé összefoglalva Kentenich atya életének fontos állomásait, számunkra is időszerű kérdéseket tett fel. “Meg akarjuk-e tanulni, hogy Mária oltalma alatt növekedjünk lélekben, hogy szilárd, szabad papi jellemekké váljunk” – idézte a nővér az Alapítót, majd következtek a kérdések: Mikor volt az első találkozás a Schönstatt-tal? Kik nyitották meg az utat a lelkiség és annak Alapítója felé? Hogyan mutatkozik meg számunkra Kentenich atya, mint lelkiatya? Mi segít abban, hogy a Szűzanya kezében azzá az eredeti eszközzé váljak, amelyet Isten bennem megteremtett? Hogyan válhatok eredeti módon máriás papi személyiséggé? Mert végül is mindez Mária, a Háromszor Csodálatos Anya (Mater Ter Admirabilis) műve és győzelme.
M. Thereslitha nővér előadása után, amelyet magyar nyelven is követhettük, három kis csoport alakult, ahol négy kérdésre kerestük a választ. Ezt követte egy rövid megosztás, majd ebéd után egy film Kentenich Josef atya életéről. Egy lelkinap sohasem teljes annak csúcspontja, a szentmise nélkül. A délutáni közös szentmisében azt kértük, hogy kapott kegyelmeket továbbadhassuk, illetve felajánlottuk M. Aquila nővérért és Maurer atyáért.
A többi paptestvérem nevében köszönöm a nővéreknek ezt a lelkinapot, amely a lelkiség, a lelkünk és a hívek számára is kegyelmi fejlődést nyújtó gondolatokkal, élményekkel gazdagított minket.