„Mert ezer év előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt…” – olvasható a Szentírásban, Mózes Istenhez intézett imájában (90. zsoltár), és ezeket a szavakat többször idézték a Millenium Csanadiense 1030-2030 című kiállítássorozat megnyitóján is, amelyre május 14-én, szerdán 11.00 órától került sor a temesvári Szent György római katolikus székesegyházban. A kiállítás az 1030-ban létrejött csanádi egyházmegye megalapítása 1000. évfordulójának megünneplésére készült, és 2030-ig, a jubileum évéig,  minden esztendőben egy-egy időszakot felölelve fogja bemutatni az ősi püspökség, valamint az 1920. évi trianoni békediktátum után a területén létrejött három különálló egyházmegye, a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki püspökség múltját, jelenét. Ezért a kiállítást a három szomszédos testvéregyházmegye közösen szervezte.
Azonban nem csak ez a zsoltár részlet jellemzi a Szent István magyar király által a 11. században alapított ősi egyházmegye történetét, amelynek első püspökévé az uralkodó a velencei bencés szerzetest, Gellértet nevezte ki, aki később az egyházmegye első vértanú főpásztora lett. Már az ima első mondatát is hittel vallhatják mindazok, akik Isten kegyelméből felkészülhetnek erre az ezeréves jubileumra: „Uram, te voltál menedékünk nemzedékről nemzedékre”. Ugyanis az a tény, hogy ezer év után még mindig élnek keresztény, római katolikus hívek ezen a vidéken, azoknak a személyeknek is köszönhető, akik az elmúlt évszázadokban lelki vezetők és hitvallók voltak. – Hálásak vagyunk mindazoknak, akik az elmúlt századok során élték az evangéliumot, és ebben példát mutatnak nekünk – fogalmazott bevezetőjében Pál József Csaba megyés püspök, és a továbbiakban kiemelte: – Jó, ha tudatosítjuk, hogy a történelmi viszontagságoktól sem mentes közel ezer esztendő alatt Isten volt az, aki újra és újra papokat, szerzeteseket és világiakat hívott, hogy az Ő országát építsék. Tehát történelmünk folyamán valójában Isten munkáját kísérjük végig a hit szemével, és erőt akarunk meríteni ahhoz, hogy a jelenben megéljük a hitünket. Hogy bennünk is olyan missziós lelkület legyen, mint amilyen Szent Gellértben volt. Nekünk talán nem kell távoli országba sem elmennünk azért, hogy felébresszük a hitet az emberekben, itt is szükség van missziós lelkületű papokra és világiakra. Sokszor halljuk, hogy egyre kevesebben vagyunk, a közösségek létszáma is csökken. Szent Gellért ideje egy részét egyetlen személy, a trónörökös tanításával töltötte. És olyan alapos nevelést adott neki, hogy Imre herceget szentté avatták. Legyünk bár kevesen vagy sokan, fontos, hogy meglegyen bennünk ez a missziós lelkület, hogy elvezessük az embereket Jézushoz, aki ma is itt él közöttünk és akinek terve van velünk és az egyházmegyénkkel.
A temesvári megyés püspök ugyanakkor meleg hangon üdvözölte a meghívottakat, akik megtisztelték jelenlétükkel ezt a megnyitót: Mirko Štefković nagybecskereki (Zrenjanin) megyés püspök, Böcskei László nagyváradi megyés püspök, Kondé Lajos szeged-csanádi püspöki helynök, Marinco Marcov temesvári szerb ortodox püspöki helynök, Zaharia Pereș temesvári román ortodox esperes, Alin Câmpean ortodox lelkipásztor, a karánsebesi Ortodox Püspökség tanácsosa, a Temes megyei Prefektúra részéről Dejan Popov és Liliana Oneț alprefektusok, Alexandru Iovescu, a Temes megyei tanács alelnöke, Ovidiu Ganț romániai német parlamenti képviselő (Romániai Német Demokrata Fórum), Giureci-Slobodan Ghera parlamenti képviselő a Romániai Horvát Szövetség részéről, Gheorghe Nakov parlamenti képviselő, a Bánsági Bolgárok Egyesületének részéről, Regina Lochner, Németország temesvári konzulja, Simon István Előd, Magyarország kolozsvári konzulja, Claudiu Ilaș, a Banat Nemzeti Múzeum igazgatója, Kovács Zsombor temesvári evangélikus-lutheránus lelkész, Bódis Ferenc református esperes, Johann Fernbach, a Bánsági Német Demokrata Fórum elnöke, Erwin Josef Țigla, a Hegyvidéki Német Demokrata Fórum elnöke, Raul Rus, az Országos Levéltár temesvári fiókjának igazgatója, dr. Luciana Friedmann, a temesvári zsidó hitközség elnöke.
Jelen voltak továbbá a helyi hatóságok, valamint több szervezet, intézmény és egyesület képviselői, valamint számos pap a nagyváradi, nagybecskereki, szeged-csanádi és temesvári egyházmegyéből. A Bánsági Svábok Egyesülete nevében Németországból jelen volt Norbert Neidenbach (Nagyjécsa / Rastatt) és Ewald Neu (Szakálháza/ Reutlingen), valamint az egyesület temesvári irodájának tisztségviselői, Erna Paler és Walter Altmayer. Az újvidéki Matica Srpska Akadémia szakembereinek, valamint a szerbiai/ vajdasági muzeográfusokból, levéltárosokból és könyvtárosokból álló nagy létszámú küldöttség jelenléte Újvidékről, Nagybecskerekről, Versecről és Fehértemplomról a rendezvény bánsági, soknemzetiségű, sokvallású, soknyelvű, sokvallású és közösségek közötti jellegét hangsúlyozta. Jelen voltak a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Országos Levéltár szegedi és makói fiókjának, valamint a két város múzeumainak és könyvtárainak képviselői, hangsúlyozva a Szeged-Csanádi és Temesvári Egyházmegyékkel már hagyományosan ápolt együttműködést. A jubileumi kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vettek a Temesvári Nyugati Egyetem Történelem és Germanisztika Tanszéke, a Német Állami Színház, a Német Kulturális Központ, a Temes Megyei „Sorin Titel” Könyvtár, a Temesvári Egyházmegyei Caritas Szövetség, valamint az írott és audiovizuális sajtó – a Temesvári Rádió és a TV szerkesztősége magyar, német és román nyelvű képviselői. A kiállítás megnyitóján részt vett a Lugosi Városi Múzeum és a Csanádi „Pusta” Kulturális Egyesület képviselője.
A megnyitó moderátora dr. Bakó László egyetemi oktató, nagyiratosi plébános volt. A zenei szolgálatot Bajkai-Fábián Róbert székesegyházi orgonista és a Temesvári Nyugati Egyetem Zene- és Színművészeti Karának négy hallgatója végezte, akik Claude Gervais négy fúvósra írt szvitjét adták elő.
A kiállítás témájára vonatkozó előadásában Roos Márton ny. temesvári főpásztor elmondotta: – Ez a kiállítás válogatást kíván bemutatni abból, ami többnyire szétszórva és rejtve van a levéltárakban, múzeumokban vagy a könyvtárakban az ősi egyházmegyéről, és amit történészek nemzedékei állítottak össze és elemeztek előttünk. Cél az is, hogy tájékoztatást, bátorítást, ösztönzést, képzést és nevelést nyújtson a keresztény-katolikus életformára. Mert ha nincs múltunk, nincs jövőnk sem. A történetírás a görög-római kori kezdetei óta arra törekszik, hogy formálja és alakítsa az életet, és utat mutasson a jövőbe. Historia est magistra vitae/A történelem az élet tanítója.
Felszólalásában Dejan Popov alprefektus kiemelte: – A mai megnyitó nemcsak a múlt ünneplése, hanem közös elkötelezettségünk is, hogy megőrizzük és továbbadjuk ezt az örökséget. Temes megye vezetése az itt élő multikulturális és több felekezetű közösség, valamint az örökség iránti nyitottsága révén erkölcsi kötelességének tartja támogatni az ilyen kezdeményezéseket, amelyek kiemelik közös hagyományainkat és identitásunkat.
Végezetül Dr. Claudiu Călin egyházmegyei levéltáros mutatta be a 26 pannót és 8 vitrint tartalmazó kiállítást, amely a csanádi egyházmegye fennállásának első 500 évéről nyújt adatokat, az alapítástól Temesvár elestéig 1552. július 27-én, a régió török megszállásáig és az oszmán uralom kezdetéig: – A zűrzavaros időkben Csanád koronás fők nyughelye is lett: IV (Kun) László királyé, a 13. század végén. Őt mutatja be a 15. kiállítási pannó. Későbbi utóda a magyar trónon, Anjou Károly Róbert nemcsak Temesvárra helyezte át udvarát néhány évtizedre, hanem 1325-ben templomot is épített Lippán, és az ottani egyházközség idén ünnepli fennállásának 700. évfordulóját – erről röviden a 16. pannó nyújt információt.
Az egyházmegyei levéltáros ugyanakkor megköszönte Pál József Csaba megyés püspök és Roos Márton ny. püspök támogatását, türelmét és támogatását, a Bánsági Nemzeti Múzeumnak a kölcsönadott kiállítási tárgyakat, Vakon Zsolt nagyváradi püspöki irodaigazgatónak a jubileumra javasolt pannók, katalógus, banner és logó megtervezését, Mirko Štefković püspöknek és Stevan Bugarskinak a katalógus szerb nyelvre való fordítását, valamint a kiállítás szervezőbizottsága tagjainak munkáját.
A Millenniumi Csanadiense 1030-2030 kiállítás július közepéig naponta tekinthető meg a Szent György-székesegyházban, tiszteletben tartva a liturgikus programot: a szentmisék alatt a kiállítás nem látogatható.
Mint Pál József Csaba megyés püspök a megnyitón újságírói kérdésre elmondotta: a pannók román, magyar, német és szerb nyelven nyújtanak tájékoztatást, „és ezt a ránk jellemző multietnicitást igyekszünk a mindennapjainkban megélni, megőrizni, továbbadni a jövő nemzedékeknek”.
Mirko Štefković nagybecskereki megyés püspök ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: – Mivel a magyarázó szöveg egy részét szerb nyelvre fordítottam, továbbá a kiállításra készült szerb nyelvű füzetet teljes egészében lektoráltam, nagyon sokat megtudtam egyházmegyéink múltjáról. Örülök, hogy ez a vándorkiállítás a tervek szerint októbertől a nagybecskereki székesegyházban is megtekinthető lesz.
Mindazokért, akik ezt a kiállítás-sorozatot előkészítették és hozzájárultak, valamint a látogatókért, idézzük Mózes imáját a már említett 90. zsoltárban: „Az Úr jósága virrasszon fölöttünk, őrizd meg a kezünk munkáját”.

A temesvári Püspökség sajtóirodája