A pápa imavilághálója közzétette a Szentatya februári videóját, amelyben felhívja a figyelmet a gyógyíthatatlan betegek ápolásának fontosságára, és arra, hogy családtagjaikat nem szabad egyedül hagyni ebben a nehéz folyamatban. Nem lehetséges mindig a gyógyulás, ám mindig gondját viselhetjük a betegeknek.

Adriana Masotti / Gedő Ágnes – Vatikán

Imát és odafigyelést kér Ferenc pápa a végső stádiumban lévő betegeknek és hozzátartozóiknak februári imaszándékában. Február 11-én tartjuk a Betegek Világnapját, amelyet Szent II. János Pál pápa hirdetett meg először 1992-ben, a Lourdes-i Szűzanya liturgikus emléknapján.

A gyógyíthatatlan nem jelenti azt, hogy nem lehet ápolni

A végső stádiumban lévő betegekről szólva két kifejezést össze szoktak keverni: a gyógyíthatatlant és az ápolhatatlant, márpedig a két dolog nem ugyanaz – állapítja meg videójában a pápa, amit az imavilágháló tett közzé. „Akkor is, ha a gyógyulásra minimális az esély, minden betegnek joga van az orvosi figyelemre, a pszichológiai és lelki támaszra, az emberi odafigyelésre. Olykor nem tudnak beszélni, van, hogy azt gondoljuk, nem ismernek föl minket, de ha megfogjuk a kezüket, megértjük, hogy velünk vannak”. Ferenc pápa idézi Szent II. János Pált, aki azt mondta: „Ha lehetséges, gyógyítsunk, de mindig gondoskodjunk róluk”. Ezzel azt kívánta aláhúzni, hogy ha nem is következik be gyógyulás, mindig lehet gondoskodni a betegről, simogatni a beteget. „És itt lép be a palliatív kezelés fontossága, mely nemcsak orvosi ellátást biztosít a páciensnek, hanem emberi odafigyelést, közelséget. A családokat nem szabad egyedül hagyni ezekben a nehéz pillanatokban. Az ő szerepük döntő. Megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük, hogy testi, lelki és szociális támaszt nyújtsanak”.

A családokat támogatni kell beteg hozzátartozóik ápolásában

Alapvetően fontos támogatni a családtagokat, ezért a pápa imákat kér, hogy a közösségek és intézmények fogékonyak legyenek erre a feladatra, megfordítva a mai kulturális tendenciát, mely igyekszik kiselejtezni a végső stádiumban lévő betegeket, valamint az eutanáziát, ami egyre több országban teret nyer magának. „Imádkozzunk, hogy az életük utolsó szakaszában lévő betegek és hozzátartozóik mindig megkapják a szükséges ápolást és odafigyelést, egészségügyi és emberi szempontból egyaránt”.

Gyógyulás és ápolás nem rokonértelmű szavak

Egy pár, akik háttal ülve nézik a tengert: a fiú átkarolja a lányt, akinek kevés haja maradt haja a kemoterápia miatt. Egy kislány ül nagypapája ágyán a kórházban és átöleli őt. Egy férfi imádkozik apja betegágyánál. Egy ápolónő kikíséri a kertbe a pácienst, aki nem tud járni. Egy orvos elmagyarázza a családtagoknak a nehéz utat, amellyel szembe kell nézniük szerettükkel együtt. Néhány képkocka a februári videóból, melyek kudarcokról vagy sikerekről beszélnek nekünk – attól függően, hogy tekintünk rájuk. Kudarc, ha az egyetlen elfogadható eredmény a gyógyulás. Siker viszont, ha a cél az ápolás – olvassuk a videóhoz kiadott közleményben. A pápa pedig éppen erre hívja fel figyelmünket, amikor arra hív, hogy simogassuk meg a betegeket.

Szeretettel nézzünk a betegre

Ferenc pápa mindenkit arra szólít, hogy szeretettel nézzünk a betegekre és értsük meg, például, mekkora szükségük van a testi érintésre és arra, hogy velük legyünk, amíg csak kell. Nem arról van szó, hogy fölöslegesen megnyújtsuk a szenvedést, éppen ellenkezőleg – állapítja meg a közlemény, majd hozzáteszi: a pápa a palliatív kezelés fontosságáról és a család támogatásáról beszél. A család ugyanis – ahogyan azt a Samaritanus bonus (Irgalmas szamaritánus) – kezdetű levelében írja – a beteg mellett áll és tanúságot tesz annak egyedi és megismételhetetlen értékéről. A családokat nem szabad magukra hagyni ezekben a nehéz pillanatokban – figyelmeztet a Szentatya.

Gyöngéd tekintetre van szükség

Miért kér Ferenc pápa imákat a végső stádiumban lévő betegekért? – teszi fel a kérdést P. Frédéric Fornos SJ, a pápa imavilághálójának nemzetközi igazgatója, mely 89 országba eljut több, mint 22 millió katolikushoz. Amikor a betegség bekopogtat életünk ajtaján, mindig szükségét érezzük, hogy valaki mellettünk legyen és a szemünkbe nézzen, megfogja a kezünket, gyöngéd legyen hozzánk és gondoskodjon rólunk, úgy, ahogy az irgalmas szamaritánus az evangéliumi példabeszédben. Ez a közelség és ez a szeretet a végső stádiumban lévő személyek irányában mellékesnek tűnhet az orvosi ellátáshoz képest, mint ahogy annak tűnhet az ima is, mindazonáltal ez a támogatás lényegbevágó. Ezért kell mindig meghallgatni a pápa kérését – tette hozzá P. Fornos.

Forrás: www.vaticannews.va