1. lectio

Jn 19,17-30
„Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősíttette. Ez volt a felirat: „A názáreti Jézus, a zsidók királya!” A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz; héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: „Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok.” De Pilátus azt felelte: „Amit írtam, azt megírtam!”
Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: „Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.” Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.
Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: „Asszony, nézd, a fiad!” Aztán a tanítványhoz fordult: „Nézd, az anyád!” Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. De hogy egészen beteljesedjék az Írás, megszólalt: „Szomjazom!” Volt ott egy ecettel teli edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték. Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: „Beteljesedett!” Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.“

Magyarázat:
Abból, hogy Jézus kedvenc tanítványára bízta az édesanyját, egyesek arra következtettek, hogy Mária férje, József meghalt, és Jézus nem akarta őt védelem nélkül hagyni. De Jézus családjában voltak más férfiak is, akik kötelesek voltak özvegy anyjukat vagy nagynénjüket otthonukban fogadni. János evangélista inkább azt akarja sugallni, hogy akik szeretik Jézust, és akiket ő szeret, azok lelki családot alkotnak. Jézus iránti szeretetük nem szít versengést köztük, hanem egyesíti őket a Szentlélekben.

2. meditatio

  • Jézus keresztje próbára teszi a hozzá közel állók szeretetét. A legtöbb tanítvány nem megy át túl jól ezen a próbán. Inkább a nők azok, akiknek van bátorságuk a kereszt közelében tartózkodni, a római katonák szeme láttára. Hogyan reagálnék, ha valaki gyanúsítottként kezelne, amikor Jézust tisztelem?
  • Vannak olyan szenvedések, amikor nincs segítség, nincsenek magyarázó szavak. Van-e bátorságom jelen lenni az ilyen pillanatokban, még akkor is, ha nem tudom, mit tegyek vagy mondjak?
  • Mit gondolok, miben volt Jézus szenvedése olyan, mint bármely más szenvedő emberé, és miben volt más, egyedi, ahogy költőien fogalmaznak: halál, amely az életről dalol?

3. oratio
Uram, Jézus Krisztus, halálod által megváltottad a világot. De miért kellett meghalnod ahhoz, hogy minket felszabadíts? A tanítványaid is nehezen értették meg ezt a szükségszerűséget. Az a tény, hogy a halál korlátozza a földi életet, arra csábít, hogy mások kárára élvezzük az élet örömeit, hogy mi ne szenvedjünk hiányt. Csak a halálnak halál általi legyőzése tudta megtörni az önzés ördögi körét. Feltámadásod megmutatta nekünk, hogy semmilyen hiány nem állíthatja meg az Istentől fakadó élet teljességét. Ezért vagyunk szabadok szeretni. Nem kell versengenünk másokkal korlátozott erőforrásokért. Kereszthaláloddal felemeltél minket az isteni valóságra. Örökké dicsérünk. Ámen.

4. contemplatio
Amikor Jézus a kereszten kilehelte lelkét, semmit sem tartott meg magának, és így lett az egész világ életének forrása. Ez a lélek a Szentlélek, aki mindannyiunkat meg akar szentelni.

5. actio
Keresd az interneten San Damiano keresztjét Assisiben és a Colmarban található isenheimi oltár keresztjét. Szerinted melyik hitelesebb, valósághűbb?

Lectio Divina a temesvár-erzsébetvárosi szalvatoriánus kolostorból